Kapcsolat

Általában egy cserépkályha építésének az árát részletes telefonos egyeztetés után vagy helyszíni felmérés után tudom pontosan megadni. Az árajánlat függ a kályha méretétől, formájától a lakásban való elhelyezésétől, ha társasházba épül az emelet számától és, hogy liftet lehet-e használni az építéshez szükséges anyagok felhordásához.

Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy egy új csempéből készült cserépkályha nem egyen értékű egy bontott cserépkályha értékével kivéve, ha ez a kályha egy nagyon ritka antik darab. Sajnos arra a kérdésre, hogy körülbelül mennyibe kerül egy cserépkályha ezért nem tudok választ adni. Minden képen tudnom kell legalább egy hozzávetőleges elképzelést. Persze szívesen segítek, ha egyedül nehezen tud dönteni kályhája milyen formában, méretben és anyagból épüljön fel. Ami még fontos, hogy mindez illeszkedjen is az Ön házába vagy lakásába. Szín és forma mintákat is tudok mutatni amit megtapinthat nem csak fotón küldöm át.

Új építésű házaknál már csak külső légbevezetéses az az zárt tűzterű kályhákat lehet építeni aminek a káros anyag kibocsájtása lényegesen alacsonyabb viszont a hatásfoka magasabb, sajnos ezáltal a költségei is megemelkednek, de hosszú távon mindenképpen megéri ez a befektetés. Két lehetőség létezik vagy légbeeresztő ajtó ami egy nagyon szép üveges ajtó lehet viszonylag nagy választékban ahol a levegőt az üveg előtt egyfajta légfüggönyt képezve engedi be megakadályozva ezzel az üveg kormosodását. A második lehetőség pedig a tűztér olyan módon való kiépítése, hogy a téglák között engedi be a levegőt az égéstérbe, ez lehet akár ortner tűztér elemekből is. Költségeit tekintve körülbelül mindkettő ugyanannyiba kerül. Amire még érdemes odafigyelni, hogy az aljzatban legalább egy 150 mm-es csőnek el kell férni szigeteléssel együtt ami azt jelenti, hogy ez a méret 170 mm-re növekszik plusz erre még betonréteg is jön tehát mindennel együtt legalább 200 mm kell a légcsatorna bevezetéséhez. Amit azzal tudok csökkenteni, ha nem túl nagy a távolsága a légcsatornának, hogy nem kör keresztmetszetű csatornán viszem be a levegőt aminek a szabályzását egy légmentesen záródó pillangó szelep segítségével tudom szabályozni.

A szárítófűtést minden esetben érdemes elvégezni, még akkor is, ha a cserépkályhánk nyáron épült Erre azért van szükség, mert egy kályha építésekor kb. 100-200 liter vizet használunk fel, és ez magától nem szárad ki teljesen. Erre segítünk rá a szárítófűtéssel, ami kb. 2 hetet vesz igénybe, de a kályha építése után 2-3 nappal szabad csak elkezdeni, akár ez több nap is lehet attól függően, hogy mennyire fűtött a helyiség ahol a kályha áll. Az első begyújtásnál csak annyi gyújtóst tüzeljünk el, amennyit a két kezünkkel meg bírunk fogni. Második nap már rakhatunk rá kettő hasított fát, és naponta mindig egy-két hasábbal többet. A szárító tüzelést naponta kétszer reggel és este ismételjük meg.

A kályha száradási ideje alatt a tüzelőajtónak minden esetben nyitva kell lennie. Ezt a folyamatot addig kell csinálni, míg az utolsó nap eljutunk oda, hogy a tűzteret teljesen megrakjuk.

A fűtés illetve tüzelés technológia fejlődése szükséges volt, annak érdekében, hogy a szilárd tüzelésnek megmaradhasson létjogosultsága a másik fő technológia, a gázzal való fűtés mellett. Magyarországon még a mai napig is igen elterjedt a pusztán fával vagy vegyes tüzeléssel (fa és szén) való fűtés, arról nem is beszélve, hogy a világ több országában is, a mai napig nagyon népszerűek a népi illetve modern cserépkályhák. Az új technológia bevezetése magával hozta a hatásfok növekedését is a környezet barát tulajdonságai mellett.

A bio tűztér arról kapta nevét, hogy káros anyag kibocsájtása minimális. A tűztérbe, nem közvetelenül, egy ajtón át vezetjük be a levegőt, mint a régi huzat hatásával működő kályháknál, ami aztán kis hatásfokkal keveredett az éghető anyag gázaival. A bio tűzterek fala 2-3 rétegű, mely rétegek között a jellemzően alul beszívott levegő felmelegszik, és speciális, több szintben elhelyezett réseken át jut az égéstérbe, melyek a fagázok és az oxigén dús, friss levegő keveredését teszik lehetővé. Annak köszönhetően, hogy a tűztér folyamatosan friss levegőt kap, hatásfoka és az elérhető belső hőmérséklet jelentősen nagyobb, mint a régebbi technológiával működő cserépkályháknál. Kialakításából adódóan a bio tűztérben keletkezett hamu, ugyan le tud hullani alulra, ám ott már nem érintkezik levegővel, ezáltal kevesebb szállópor távozik el cserépkályhánkból, továbbá a folyamatos, friss levegőellátás tökéletesebb égést tesz lehetővé, melynek során korom és szén-monoxid mentes, fehér füst keletkezik, így a káros anyag kibocsájtás is jóval alacsonyabb.

Az általam is használt, az Osztrák Cserépkályha Szövetség közreműködésével kifejlesztett UZ 37-es típusjelű tűztér a ma építhető égésterek közül a legjobb tüzeléstechnikai paraméterekkel rendelkezik, valamint megfelel a jelenleg hatályos legszigorúbb európai környezetvédelmi előírásoknak is.

Rendszer jellemzői:

- Szabadon választható tűztérméret, könnyű kalkuláció

- Elemek 9 és 12 szegmens hosszban

- Egyszerűen megoldható külsőlevegő csatlakozás

- Gyors, szárazon történő építés

- Utólagos javítás/csere lehetősége a tüzelőajtón keresztül

Az Ortner Grundofenstein 48,5 - 64,8 cm hosszú, 81 mm magas, 54 mm vastag, 9 vagy 12 szegmensből álló tűztérépítő idom. A látható perforáció mentén 5,4 cm-enként tudjuk méretre vágni. A soronként három egymással kötésben elhelyezett idomból tetszőleges alapterületű égésteret tudunk felépíteni.

Ahhoz, hogy az égéstér megfelelő levegő ellátását biztosítani tudjuk, legalább 6 sort helyezünk egymásra ezekből az idomokból. A kellő merevséget a tűztér külső oldalán, párhuzamosan épített falazat adja, ez lehet akár egy szomszédos járat oldala, vagy a csempesor bélelése is. Fontos, hogy az elemeket nem ragasztjuk, hanem egymásba illesztjük. Az így kialakuló rések is az égést segítik, hiszen ezeken keresztül tud az égéstérbe jutni az előmelegített levegő. A kályha fenék alatti második és harmadik sort mindig kötés nélkül építjük, ezzel megakadályozva, hogy a felgyülemlett hamu a fenék alatti részbe juthasson. Ezt a részt mindig igyekszünk úgy megépíteni, hogy tisztítható legyen.

A technológiai fejlődésnek hála ezeket a kályhákat már jóval hosszabb élettartamúra is lehet építeni. A kéthéllyú rendszerrel épített cserépkályhákra igaz, hogy akár 40-50 évig is jól működnek. Hőtárolás szempontjából a több rétegű falaknak és a modern hőszigetelő anyagoknak köszönhetően, már nem kell félnünk, hogy túl gyorsan kihűl kályhánk. Több órán át képesek megőrizni belső hőmérsékletüket és folyamatosan átadni azt környezetüknek. Ennek a tulajdonságuknak köszönhető, hogy előszeretettel alkalmazzák őket passzív házakban is, ahol kisebb, de tartós fűtő teljesítményre van szükség.

Végezetül pedig essen szó a modern cserépkályhák megjelenéséről is. Ma már egy modern, bio tűztérrel épített cserépkályha képes teljesen bele olvadni lakásunk stílusába. Akár alkalmazhatjuk térelválasztóként is, vagy étkező bútorunk háttámlájaként is. A mai modern építő anyagoknak és burkolatoknak köszönhetően bármilyen színű mintájú és formájú cserépkályhát felépíthetünk, a kandallókat pedig akár a falba is süllyeszthetjük!